06 20 476 2598 info@tdmlegal.hu

Praxisom során többedik alkalommal találkozom egy tipikus hibával, amelyből adódóan a jóhiszemű özvegy elveszti az elhunyt házastársa hagyatékát a tájékozottság hiánya vagy némi könnyedség miatt.

A probléma megértéséhez összefoglalom mit jelent az ági öröklés és ági vagyon:

Ági vagyon az örökhagyóra valamelyik felmenőjéről öröklés vagy ajándékozás útján hárult vagyontárgy továbbá testvértől vagy a testvér leszármazójától örökölt vagy ajándékba kapott vagyontárgy, ha a vagyontárgyat a testvér vagy a testvér leszármazója az örökhagyóval közös felmenőjétől örökölte vagy ajándékba kapta.

Abban az esetben, amennyiben nincs végrendelet és nincs leszármazó (vagy legalábbis nem örökölhet), a szülő örökli azokat a vagyontárgyakat, amelyek róla vagy felmenőjéről hárultak az örökhagyóra. A kieső szülő helyén az ő leszármazói örökölnek. Ha mind az ági vagyontárgy öröklésére jogosult szülő, mind annak leszármazója kiesett, a nagyszülő; ha ő is kiesett, az örökhagyó távolabbi felmenője örökli azt a vagyontárgyat, amely róla vagy felmenőjéről hárult az örökhagyóra.

A leggyakoribb hiba a következő:

Adott egy házaspár, akiknek nincsenek gyerekei. Megbeszélik, hogy egymás után szeretnének örökölni, úgy gondolják ismerik az öröklési rendet, ezért nem tesznek végrendeletet, hiszen főszabály szerint úgyis leszármazó hiányában a közösen lakott lakást a túlélő házastárs örökli. Viszont nem ismerik az ági öröklés szabályait.

Előfordulhat az a helyzet, hogy a házastárs halálát követő hagyatéki eljárás során derül fény arra, hogy az elhunyt házastárs a közösen lakott lakást az édesanyjától örökölte vagy esetleg ajándékba kapta. A szerzés jogcíme a tulajdoni lapról (általában) azonnal kiderül. És ebben a nem várt esetben a közjegyző megállapítja, hogy az ingatlan ági vagyon, így azt nem a házastárs örökli – ami volt az elhunyt akarata is – , hanem mondjuk az elhunyt fél régen látott testvére vagy azok leszármazói.

És mindezt egy rövid végrendelettel lehetőség lett volna előzetesen rendezni….