A perrről általában
Ezen pertípust a házasság lététől függetlenül meg lehet indítani, és ezen per az, amely talán legtöbb empátiát, türelmet, de mellette határozottságot is megkíván a jogi képviselő ügyvédtől.
A per célja annak az eldöntése, hogy
kinél kerüljön fizikailag elhelyezésre a gyermek;
közös vagy egyik fél kizárólagos felügyeleti joga kerüljön megállapításra;
a külön élő szülő hogyan tartson kapcsolatot a gyermekével.
A szülői felügyeleti jog rendezése
A kiskorú (18 év alatti) gyermek szülői felügyelet vagy gyámság alatt áll.
A szülői felügyelet a kiskorú gyermek neve meghatározásának, gondozásának, nevelésének, tartózkodási helye meghatározásának, vagyona kezelésének, törvényes képviseletének jogát és kötelességét, a gyámnevezésnek és a gyámságból való kizárásnak a jogát foglalja magában.
Egy másik bejegyzésben pontosan kifejtem, hogy ezek a jogok pontosan mit jelentenek.
Kiemelendő, hogy a kizárólagos szülői felügyeleti jog esetében is vannak jogkörök – a gyermek sorsát érintő lényeges kérdések – amelyeket a szülőknek ebben az esetben is közösen kell gyakorolnia, azaz a különélő szülővel közösen kell döntést hozni benne.
A gyermek sorsát érintő lényeges kérdésnek tekintendő:
– a kiskorú gyermek nevének meghatározása és megváltoztatása,
– a szülőjével azonos lakóhelyén kívüli tartózkodási helyének, huzamos időtartamú vagy letelepedés céljából történő külföldi tartózkodási helyének kijelölése,
– állampolgárságának megváltoztatása és
– iskolájának, életpályájának megválasztása.
A szülői felügyeletet a szülők – megállapodásuk vagy a gyámhatóság vagy a bíróság eltérő rendelkezése hiányában – közösen gyakorolják akkor is, ha már nem élnek együtt. A közös szülői felügyelet úgy is gyakorolható, hogy a szülők felváltva, azonos időtartamban jogosultak és kötelesek a gyermek nevelésére és gondozására.
A különélő szülők a szülői felügyelettel kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket egymás között megoszthatják, és megállapodhatnak abban is, hogy a szülői felügyeletet az egyikük gyakorolja. A szülők erre irányuló megállapodására utal, ha a gyermek hosszabb ideje háborítatlanul egyikük háztartásában nevelkedik.
A különélő szülők megállapodásának hiányában – kérelemre vagy a gyermek érdekében hivatalból – a bíróság dönt arról, hogy a szülői felügyeletet melyik szülő gyakorolja. A bíróság az egyik szülő kérelmére is dönthet a szülői felügyelet közös gyakorlásáról, ha az a kiskorú gyermek érdekében áll.
A bíróság a döntés során azt mérlegeli, hogy a gyermek testi, szellemi és erkölcsi fejlődése miként biztosítható a legkedvezőbben.
A közös szülői felügyeletről való döntés esetén a bíróság a kiskorú gyermek érdekére figyelemmel elrendelheti, hogy a szülők a gyermekről felváltva, azonos időtartamban gondoskodjanak, vagy ennek hiányában szabályozza a gyermekkel való kapcsolattartást és dönt a gyermek tartásáról. A közös szülői felügyelet elrendelése esetén a bíróság kijelöli a gyermek lakóhelyét.
Ha a bíróság a szülőket felváltva, azonos időtartamban jogosítja fel a gyermek gondozására, dönt a szülő által önállóan gyakorolt gondoskodás időtartamának mértékéről – a szünetek és az ünnepek időszakára is kiterjedően -, a gyermek átadása, átvétele módjáról, továbbá szükség esetén a gyermek tartásáról is.
