Házassági vagyonjogi per

Házassági közös vagyon megosztása szerződés útján

Ha a házas felek szeretnének elválni, a házassági köteléket megszüntetni, minden esetben kötelesek egymással ellen pert indítani. A bíróság a bontó per végén mondja ki a válást.
Ezzel ellentétben a felek a házassági közös vagyont bíróság közreműködése nélkül, önállóan, szerződésben is rendezhetik egy ügyvéd segítségével.
Ha a házastársak a házastársi közös vagyont szerződéssel osztják meg, a szerződés akkor érvényes, ha közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalták. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a közös vagyonhoz tartozó ingók megosztására, ha a megosztást végrehajtották.

Ha nincs megállapodás a felek között – per

Ha a házastársak között nem jött létre szerződés a közös vagyon megosztása tárgyában, vagy az nem terjed ki a vagyonközösség megszűnéséhez kapcsolódó valamennyi igényre, a házastársi közös vagyon megosztását és a rendezetlenül maradt igények elbírálását a bíróságtól lehet kérni.
Ezt a pert nevezzük házassági közös vagyon megosztása iránti pernek, amelynek a célja a peres felek házastársi, és azt megelőző élettársi életközösségének fennállása alatt keletkezett házastársi közös vagyon megosztása.

Mi a házassági közös vagyon?

Házastársi vagyonközösség esetén a házastársak közös vagyonába tartoznak azok a vagyontárgyak, amelyeket a házastársak a vagyonközösség fennállása alatt együtt vagy külön szereznek.
A házastársak közös vagyonába tartoznak a közös vagyontárgyak terhei és – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – közösen viselik a bármelyik házastárs által a vagyonközösség fennállása alatt vállalt kötelezettségből eredő tartozásokat.
A házastársi közös vagyon a házastársakat osztatlanul, egyenlő arányban illeti meg.

Nem tartoznak a közös vagyonba, tehát a házastárs különvagyona részei az alábbiak:
a) a házastársi vagyonközösség létrejöttekor meglévő vagyontárgy;
b) a házastársi vagyonközösség fennállása alatt általa örökölt vagy részére ajándékozott vagyontárgy és részére nyújtott ingyenes juttatás;
c) a házastársat mint a szellemi tulajdon létrehozóját megillető vagyoni jog, kivéve a vagyonközösség fennállása alatt esedékes díjat;
d) a személyét ért sérelemért kapott juttatás;
e) a személyes használatára szolgáló szokásos mértékű vagyontárgy; továbbá
f) a különvagyona értékén szerzett vagyontárgy és a különvagyona helyébe lépő érték.

Hogy néz ki a per? A házassági vagyonmérleg

A per egy keresetlevéllel indul. A keresetlevélben szükséges egy vagyonmérleget felállítani. A vagyonmérleg tételesen felsorolja a felek tulajdonában álló ingóságokat és ingatlanokat; azok értékét, és azt, hogy kinek a birtokában van az adott dolog.
A vagyonmérlegben fel kell tüntetni, hogy mennyi az összes vagyon értéke; azt el kell osztani kettővel, amelynek az eredménye az un. “jutó” lesz. Ennyi illeti fejenként a feleket.
A per lényege, hogy úgy számoljanak el a felek, hogy a végén megegyező mértékű jutó jusson mindkettő félhez: rendszerint a felperesnél kisebb érték maradt a házasság felbontása után és az ő követelése az, hogy a volt házastárs fizessen neki valamilyen összeget annak érdekében, hogy a jutók értéke megegyezzen.

Egy példa:

A fenti gondolatmenet nagyban leegyszerűsíti a folyamatot, hiszen vannak adósságok is, továbbá különböző megváltási igények is felléphetnek, amit módosítják, “térítik” az egyenletet.

A közös vagyon megosztása során igényelni lehet a közös vagyonból a különvagyonra, a különvagyonból a közös vagyonra és az egyik házastárs különvagyonából a másik házastárs különvagyonára történő ráfordítások és a másik vagyonból teljesített tartozások megtérítését. A megtérítési igények elszámolására a vagyoni hányad értékének megállapítására vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell.