Gyakran előfordul házaspárok esetén, hogy egy ingatlan tulajdonjoga csak az egyikőjük nevére van bejegyezve, azonban mindketten egyetértenek abban, hogy valójában közös vagyonnak minősül az ingatlan, a nem bejegyzett tulajdonos igazából ½-ed arányban „ingatlan nyilvántartáson kívüli” tulajdonosnak számít.
Amikor a felek rendezni akarják ezt az állapotot, az a szándékuk, hogy valójában legyenek ½-½ tulajdoni arányban bejegyezve az ingatlan nyilvántartásban.
Ilyenkor szokták gyakran helytelenül azt tanácsolni, hogy „ajándékozzák” át az ½ tulajdoni hányadot.
Miért nem jó ötlet az ajándékozás?
Az ajándékozás nem jó ötlet, 3 indokból:
a) Itt igazából nem ajándékozás történik, az egyik fél nem ingyen kap valamit, hiszen eddig is tulajdonosnak számított ingatlan nyilvántartáson „kívül”. Ez sem nem ajándékozás, se nem adásvétel, sokkal inkább egy jogi helyzet helyes feltüntetése, korrigálása egy közhiteles nyilvántartásban.
b) Ha a szerződésbe jogcímként ajándékozás kerülne feltüntetésre, annak az egyik nem kívánt következménye, hogy bizonyos helyzetekben az ajándékot vissza lehet követelni:
[Ajándék visszakövetelése]
(1) A meglévő ajándékot az ajándékozó visszakövetelheti, ha arra a szerződéskötés után bekövetkezett változások miatt létfenntartása érdekében szüksége van, és az ajándék visszaadása a megajándékozott létfenntartását nem veszélyezteti. A megajándékozott nem köteles az ajándék visszaadására, ha az ajándékozó létfenntartását járadék vagy természetbeni tartás útján megfelelően biztosítja.
(2) Ha a megajándékozott vagy vele együtt élő hozzátartozója az ajándékozó vagy közeli hozzátartozója rovására súlyos jogsértést követ el, az ajándékozó visszakövetelheti az ajándékot, vagy követelheti az ajándék helyébe lépett értéket.
3) Az ajándékozó visszakövetelheti az ajándékot, vagy követelheti az ajándék helyébe lépett értéket akkor is, ha a szerződő felek számára a szerződéskötéskor ismert olyan feltevés, amelyre figyelemmel az ajándékozó az ajándékot adta, utóbb véglegesen meghiúsult, és e nélkül az ajándékozásra nem került volna sor.
c) Ha a szerződésbe jogcímként ajándékozás kerülne feltüntetésre, annak a másik nem kívánt következménye, hogy az ajándékozó halálát megelőzően a 10 éven belül ajándékozott ingatlan értéke a kötelesrész mértékéhez hozzászámítandó.
Megoldás
A megoldás nagyon egyszerű, egy másik jogcímen kell a szerződést megírni, amely ugyanúgy illetékmentes: házassági közös vagyon megosztása
