Jelen cikkemben szeretnék megosztani Önökkel egy olyan esetet, amellyel nemrégiben találkoztam és szépen rávilágít arra, hogy mennyire nagyon szükséges lehet ügyvédi képviselet a hagyaték eljárás során.
Adott egy telek, amelyen egy helyrajzi szám alatt osztatlan közös tulajdonban épült egy – természetben 8 külön álló lakásból álló – ház. A tulajdonos ½-½ arányban egy házaspár, akik az egyik lakásban laktak, a másik 7 lakást kiadták.
A férj meghalt. Ezen házasságból gyermek nem született, viszont a férjnek az előző házasságából volt egy lánygyermeke.
Ptk. 7:58. § [Házastárs öröklése leszármazó mellett]
(1) Az örökhagyó házastársát leszármazó örökös mellett megilleti
- a) a holtig tartó haszonélvezeti jog az örökhagyóval közösen lakott lakáson és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakon; és
- b) egy gyermekrész a hagyaték többi részéből.
Ügyfelem, az elhunyt gyermeke azzal fordult hozzám, hogy jóval a hagyatéki eljárás után jött rá: nagyon rosszul járt. A közjegyző amellett, hogy egy gyermekrészben megállapította a házastárs tulajdonjogát a hagyatékon, az egész ingatlanra – tehát az egész helyrajzi számra, amely 8 lakást jelent – bejegyezte az özvegy haszonélvezeti jogát.
A kialakult helyzetben a legkellemetlenebb, hogy az özvegy alig idősebb az ügyfelemnél, így várhatóan sosem fog tudni ügyfelem élni a tulajdonjogával, hiszen az özvegy holtáig kiadhatja és szedheti az ingatlan minden hasznát.
A hagyatéki eljárás során a közjegyző hibázott: nem lett volna szabad az egész ingatlan vonatkozásában haszonélvezeti jogot adnia az elhunyt házastársának, hiszen a törvény szerint ezen jog csak „a közösen lakott lakáson” örökölhető. Vizsgálni kellett volna, hogy a tulajdonképpen természetbeni helyzetet, azaz csak 1/8-ad arányban holtig tartó haszonélvezeti jogot engedni az özvegynek, arra a lakrészre, amelyben éltek.
A hiba orvosolható egy hosszas és drága per útján, azonban elkerülhető lett volna megfelelő jogi képviselet igénybevételével.
