A gyermektartással kapcsolatos korábbi írásaimból megtudhattuk, hogy ha a szülők a tartás mértékében nem tudnak megállapodni, úgy a bíróság állapítja meg azt, és ezt mindig a konkrét esetben történő mérlegelés eredménye alapján teszi. A mérlegelés során a bíró egybeveti a gyermek indokolt szükségleteit és a kötelezett teljesítőképességét. Arról, hogy mik a gyermek indokolt szükségletei, IDE kattintva olvashatnak, jelen írásban pedig a gyermektartásdíj fizetésére kötelezett szülő teljesítőképességét érintő bizonyítási eszközökről szólok röviden.

A bíróság a gyermektartásdíj megállapításánál alapvetően a tartásra kötelezett szülő a kereset megindítását megelőző egy évi jövedelmét vizsgálja meg. Gyakran előfordul azonban, hogy a szülők valós jövedelme nem annyi, mint amennyit papíron igazolnak, ezzel pedig a bírók is tisztában vannak. Ilyen esetben a bíróság széleskörű bizonyítást folytat le annak érdekében, hogy a gyermektartásra kötelezett tényleges vagyoni helyzetét feltárja.

A bíróság a kötelezett jövedelmével kapcsolatos vita feltárása során legelőször a felek vagyoni helyzetével kapcsolatos nyilatkozatokból indul ki, de ezen felül bizonyítékként szolgálhat például a kötelezettel egy háztartásban élők tanúvallomása, a kötelezett adóbevallása, környezettanulmányok, továbbá a különböző közhiteles nyilvántartásokból, így a cég-, gépjármű-, vagy ingatlan-nyilvántartásból kinyerhető adatok.

A fentebb leírt hagyományos bizonyítási eszközök mellett napjainkra a technológia rohamos fejlődésének és az internet térhódításának köszönhetően a bizonyítási eljárásban felhasznált eszközök tára jelentősen megnőtt. Az interneten megtalálható adatok, a különféle közösségi oldalakon tett bejegyzések, fényképek mind-mind a tartásdíjjal kapcsolatos bizonyítási eljárás eszközeivé váltak, melyekkel az ellenérdekű fél könnyen igazolni tudja a kötelezett életvitele és az általa állítottak közötti ellentmondást, ez pedig segíti az eljáró bírót abban, hogy a kötelezett valós vagyoni körülményeit megállapíthassa.

Nem meglepő, hogy a leggyakrabban igénybe vett újszerű bizonyítási eszközök a Facebook bejegyzések és fényképek, mivel ezekből könnyen megállapítható a kötelezett szülő életvitele. Ugyanis abból, ha például a tartásra kötelezett fél jövedelme papíron alig haladja meg a minimálbér összegét, viszont a közösségi oldalán gyakran oszt meg külföldi, vagy belföldi nyaralásairól készült fotókat, vagy a feltöltött képei alapján esetleg az átlagnál többször vacsorázik étteremben, a bíróság könnyen arra a következtetésre juthat, hogy a kötelezett eltitkolt jövedelemmel rendelkezik. A bíróság bizonyítását segítik ezen felül például a telefonos üzenetváltások, hangfelvételek, a kötelezett szülő ingatlanáról készült fotók, sőt, akár az is, hogy a kötelezett honnan ruházkodik. Ezekkel az eszközökkel mind-mind igazolni lehet, hogy a kötelezett szülőnek jóval több bevétele van annál, mint amit bejelentett.

Megállapítható tehát, hogy a felsorolt bizonyítási eszközökből nyerhető adatokból, valamint a kötelezett és közvetlen hozzátartozói életvitelére utaló adatokból, körülményekből megalapozott következtetés vonható le a kötelezett valós jövedelmével, vagyoni helyzetével, teljesítőképességével kapcsolatban. És bár a bíróságnak nincs könnyű dolga a kötelezett szülő tényleges vagyoni helyzetének megállapítása során, a technológia fejlődésének köszönhető újabb és újabb bizonyítási eszközök a jövőben talán megkönnyítik azt.